MÁJUS - Pünkösd hava 

Néphagyományok, időjóslások, jeles napok

A május sok ember kedvence, mivel a legszebb tavaszi hónap. Ilyenkor már zöld a lomb, madárdaltól hangos az erdő, virágoktól színes és illatos a rét. Virágzik a gyöngyvirág, az orgona, virágba borulnak a gyümölcsfák is. Az emberek szorgoskodnak a mezőn és a kertekben. A madarak fészekrakáshoz készülődnek. Ez a hónap már a nyár közeledtét jelzi.

Május 1. 

Ez a szép, tavaszi nap a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe. A májusfa, amit több helyen májfának neveznek, a természet újjászületésének a szimbóluma. Régen májusfa állításával fejezték ki a legények udvarlási szándékukat. A szokás ma is sokfelé megmaradt.

A május elseje előtti éjszakán az erdőben kivágják a fát beviszik a faluba és feldíszítik. A lombkoronáján elhelyezett színes szalagok a tavasz eljöttét hirdetik. Nem csak szalagok hanem kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. A fát éjszaka a legnagyobb titokban, néma csendben állítják a legények a lányok ablaka elé. Egyes vidékeken táblát is tesznek a májusfa közepére "Éljenek e ház lakói" felirattal. Az eladó lánnyá válást is jelentette a májfa. Akinek volt májusfája, elmehetett a bálba. A fa május végéig állt a lányok udvarában. Akkor ki kellett táncolni onnan, azaz zenés mulatságot szerveztek, és tánc közben kivették a fát.

Május első vasárnapja:

Május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat és a nagymamákat. Kicsik és nagyok virágokkal és ajándékokkal fejezik ki szeretetüket.

Május 4. - Flórián napja

Szent Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozó mesterek például a kovácsok, a fazekasok, a pékek védőszentje. A hiedelem szerint megóvja a házat a pusztító tűztől.

Néhány vidéken a hagyomány szerint csak a férfiak rakhattak tüzet. A tűzrakásnak külön szertartása volt. Előtte például kezet kellett mosni, szétpermetezni a vizet, hogy a tűz ne okozzon veszedelmet. Ha ez a nap hétköznapra esett, a pékek, a kovácsok nem dolgoztak.

Május 6. - Babevő János napja

A hüvelyes növények, mint a lencse, a borsó, a bab vetésének napja. A földművesek azt remélik, ilyenkor talán már nem jönnek fagyos napok, így ne pusztul el a mag a földben.

Május 10. - A madarak és fák napja

A madarak és fák napja a tavasz kedves ünnepe, amelynek megtartását törvény írja elő. 

Herman Ottó, a kiváló természettudós szorgalmazta azt, hogy a gyerekek megismerjék a hasznos madarakat, és azt is, hogy tudják megvédeni őket. Ő maga politikusként is részt vett a madarak és fák napjjáról szóló törvény megalkotásában. Ezért mindn év májusában e napon különösen sokat foglalkoznak az iskolákban a természetvédelemmel. Az ünnep egyben újabb figyelmeztetés is az embereknek, hogy óvják a természetet, mert ha az beteg, az embert is megbetegíti.

Május 12., 13., 14., - Pongrác, Szervác, Bonifác napja

 Róluk azt tartja a legenda, hogy miközben a saját ruhájukkal takarták be a didergő koldusokat, a hirtelen támadt afagyban mindhárman meghaltak. A népi megfigyelések szerint a tavaszi meleg Pongrác napján hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is lehet. Ezért a három -ác végű szentet, Pongrácot, Szervácot, Bonifácot fagyosszenteknek, névnapjukat "fagyos napoknak" nevezzük. 

A hideg tönkreteszi a szőlőt, a vetést. Védekezésül trágyáznak, füstölnek a gyümölcsösökben, veteményeskertekben. Baranyában úgy mondják: 

"Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

Május 25. - Szent Orbán napja:

Szent Orbán a szőlősgazdák védőszentje, a néphit őt is a fagyosszentek közés sorolja.

Az Orbán-napi hideg tönkreteheti a szőlőtermést, ezért sok helyen a szőlősgazdák szobrot állítottak tiszteletére. Egyes vidékeken virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a kápolnát az Orbán -napi miséhez.