KÖSZÖNTŐ
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok, ragyognak boldogan,
S fényt szórnak minden születő tavasznak,
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ma ünnep van. A nemzet ünnepe. Március 15-e eggyé vált Petőfi emlékével, eszmeiségével. Az ünnepi érzések és gondolatok napja, az emlékezés napja… Petőfi napja…
E szavakra gondolva ünnepi műsorunk elején hallgassuk meg a Himnuszt.
Zene: Himnusz
1……………………………….
171 éve történt. Akkor is kizöldültek a fák, sütött a nap, vagy néha esett a hűvös, de már tavaszt ígérő márciusi eső. A levegőben érezhető volt a változás szele. Fű, fa, bokor ezt suttogta.
„Tettre ifja, tettre végre! Verjük le a lakatokat.”
2……………………………
A 171 évvel ezelőtti eseményeket csak elképzelni tudjuk Petőfi Sándor naplója alapján. Utazzunk vissza gondolatban a XIX. század Pestjére! Macskaköves utcák, ódon házak, konflisok, német szó és maroknyi lelkes fiatal. Ők forgatták meg a történelem nyikorgó kerekét olyan sebességgel, amire senki gondolni sem mert.
3…………………………………
Fölhajnalodott március 15-e. Komor, esős szerda reggel volt. Az ég gyászt öltött tétlenségünk miatt, de csak azért, hogy nemsokára még fényesebb ünnepi kék palástjában díszelegjen.
4.……………………………….
A mennydörgés azt mondja: „Le térdeidre ember, az Isten beszél!”
A nép szava is megdördül és mondá: „Föl térdeidről rabszolga, a nép beszél!”
5……………………………….
-Uraim! Uraim! A poszonyi ifjúság küldötte vagyok! Most jöttem hajóval! Tegnap Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott.
Tömeg
-Hurrá! Éljen! Vesszen Metternich!
-Le a zsarnokkal!
6………………………………………….
-A nép barikádokat emel és fegyverkezik.
…………………………………
-És mi mire várunk? A döntés a mi kezünkben van! Kövessük a bécsi társaink pédáját!
Petőfi
-Íme, a forradalom förgeteghe már itt zúg a közeli szomszédban. És mi tétovázunk? Nem! Cselekedni gogunk!
………………………….
-Petőfinek igaza van. Nem tétovázhatunk tovább! A tömeg jelre vár. Nekünk kell megadni ezt a jelet!
Petőfi
-Au egyetemi ifjúságot kell először felkeresnünk! Ha ők csatlakoznak hozzánk, senki sem állíthat meg bennünket.
Tömeg
-Úgy van! Helyes!
-Menjünk az egyetemekhez!
………………………………
Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt.
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért.
Mi emeltük föl először
a cselekvés zászlaját
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát.
Bekiabálások
-Siessünk! A jogászok már várnak bennünaket!
……………………………………….
-Már látom az egyetemi ifjúság küldötteit.
………………………………………..
-Egy percet se késlekedjünk!
………………………………………….
-Uraim! Mit képzelnek?! Ide nem jöhet be akárki!
……………………………………..
-Mi nem akárkik vagyunk! Félre azokkal, akik nem hallják meg az idők szavát!
………………………………
-Barátaink! Bécsben forradalom van. Európa forrong. Ne várjunk tétlenül! Vívjuk ki nemzeti függetlenségünket! Csatlakozzatok hozzánk.
………………………………………….
-Menjünk Landerer nyomdájába! Nyomtassuk ki a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát! Egész Pest fújja már.
Tömeg
-A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
………………………………
-A sajtót lefoglaljuk! Azonnal kezdjék el a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását!
Landerer
-De uraim! A nyomtatáshoz a cenzor engedélye szükséges. Ha nincs engedély, nem kezdhetjük el a munkát!
Rikkancs
A szabad magyar sajtó első lapjai! Itt vannak a szabad sajtó első lapjai (többször ismétli)
Mit kíván a magyar nemzet?m
-Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!
-Felelős minisztériumot Pesten és Budán!
-Évenkénti országgyűlést Pesten!
-Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben!
-Nemzeti őrséget!
-Közös teherviselést, képviselet egyenlőség alapján!
-Úrbéri viszonyok megszűntetése!
-Esküdtszék felállítása!
-A katonaság esküdjék fel az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk!
-A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak!
-Unió. Vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése!
-Közösen: Egyenlőség, Szabadság, Testvériség!
Rikkancs
Délután három órakor gyűlés a múzeum téren. (többször kiabálja)
Zene: Esőcsepergés
-Órák óta ömlik az eső és mégis több ezer ember van itt. Nézz körül, hogy mennyien gyülekeznek. Itt is jönnek. Amott is!
-Te csodálkozol ezen? Ma talán az ország sorsa dől el.
-Hol van Petőfi?
-Délelőtt a nyomdában látták.
-Lehet, hogy el sem jön?
-Hogyan lehetne Petőfi nélkül megkezdenünk a gyűlést?
-Nézzétek már ott is van Petőfi! Halljuk a Nemzeti dalt!
Petőfi
Talpra magyar, hí a haza
Itt az idő most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére esküszünk
Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak
Szolgaföldben nem nyughattak.
Ref.
Sehonnai bitang ember,
Ki most ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete
Ref
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk,
Ide veled régi kardunk!
Ref
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez,
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
Ref
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
mondják el szent neveinket.
Ref
-Együtt elindultak Budára, hogy a helytartótanáccsal is elfogadtassák a 12 pontot. Akkor már húszezren voltak. A megrémül urak nem mertek ellenállni. Győzött a forradalom!
-A lelkes tömeg továbbhömpölygött, hogy Táncsics Mihályt kiszabadítsa. Kossuth Lajos pedig elindult Bécsbe, hogy kikényszerítse az osztrákoktól az első felelős magyar minisztérium megalakulását.
-Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.
„Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtenni, mint mérföldeket gyalogolni a meglett
embernek.- Írta Petőfi Sándor a naplójába.
Dobpergés röviden
-A bécsi urak csak kényszerből és csak színleg nyugodtak bele a magyar forradalom győzelmébe.
-Fellázították a szerbeket, horvátokat és hatalmas osztrák sereget indítottak a magyar forradalom ellen.
-Szeptember 11-én megkezdődött a szabadságharc.
-De a nép az alig kivívott szabadság védelmére kelt.
-Kossuth szavára tízezrek gyülekeztek a forradalom zászlói alá.
Kossuth
-Eljöttem, hogy megkérdezzem a magyar nemzettől, hogy igaz-e hát, hogy meg akar halni gyalázatosan, vagy élni akar dicsőségesen.
-Síkra magyarok
Fegyvert ragadjatok
Hazánkat újra meg kell váltani.
E drága föld színét
Borítsa szerteszét
A pártütők véres csontjai
Zene Verbunk
-Konduljanak meg a vészharangok
Minden fiú
-Konduljanak meg a vészharangok! Konduljanak meg!
-Vészharangok! Konduljanak meg!
-Isten, világ ítéljen!
Ha vétettünk is valaha,
Kínszenvedénk, s megadtuk
Embernek, ami ősi joga.
Zászlónkon a szabadság
S függetlenség ragyok
Vész és halál reá, ki
Ez ellen fegyvert fog.
-Síkra magyarok
Fegyvert ragadjatok
Hazánkat újra meg kell váltani.
E drága föld színét
Borítsa szerteszét
A pártütők véres csontjai
Dobpergés
-Golyók sivítanak, kardok csengenek. A zöld mezőt piros vér festi meg.
-a zöld mezőt piros vér festi meg. Csaták zajától zeng a föld s az ég! Trombita harsog!
-Dob pereg, - Döl a zászlóval a magasra!
-Egész világ had láthassa, -Egész világ.
-Hadd lássák és hadd olvassák!
-Hadd olvassák!
-Rajta szent szó van, szabadság
-Szabadság
-Aki magyar, aki vitéz!
-Aki magyar, aki vitéz
-Aki vitéz
Minden fiú
Véres a föld lábam alatt
Véres a föld lábam alatt
Ha lehull a két kezünk is
Ha mindnyájan itt veszünk is.
Előre!
Dobpergés vége
Zene: Zenehallgatás CD 69. szám
-Az osztrák császár a magyarok legyőzésére segítségül hívta az orosz cár csapatait. A magyarok a túlerő következtében Temesvárnál is csatát vesztettek.
Kosuth megingott abban ahitében, hogy megmentheti a hazát. Atadta Görgeínek a legfőbb hatalmat.
-Görgeí reménytelennek látva a további harcot, Világosnál 1849. augusztus 13-án seregével feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt.
-Jött a halál, hogy elsöpörjön minket
A föld színéről, jött a döghalál,
Reánk lehelte rothadó lelkéből azt
sátándühhel a gonosz király
Tombolt a vész irtóztató erővel
A végítélet végórájaként,
És ím mi élünk mégis nem halánk meg,
Csak meghajoltunk, de el nem törénk!
Ének: Jaj, de szépen muzsikálnak
Dani, kis Koroknay Dani,
ki megszülettél Mádon
Ács község őrzi testedet,
s temetője örök álom.
Dani, kis Koroknay Dani.
Dániel nem lehettél
-Komoly felnőtt-, mert csokorba
halálvirágot gyűjtögettél.
Dani, kis Koroknay Dani,
nyílt, vakmerő kis legény,
olyan fiú, mint a többi,
mint megannyi akkori szegény
Dani, kis Koroknay Dani,
szőke, kék szemű, sovány lehettél?
Kicsi vagy magas?
Nem tudom. Ez nem fontos talán.
Dani, kis Koroknay Dani,
bátor voltál, az biztos!
Ki seregek élén jártál,
akaratban, hitedben izmos.
Dani, kis Koroknay Dani,
túlélsz temérdek évet!
Látod, így lesz a rövidből
végtelen hosszúságú élet.
Zene: Himnusz – István a király
A császári hadseregek túlereje végül mégis vérbe fojtotta a szabadságharcot. Petőfi meghalt a segesvári csatában, Kossuth Lajos száműzetésbe kényszerült.
Volt honvédek bújdostak szert az országban. De az emberek szívéből és emlékezetéből nem lehetett kitörölni az 1848-as forradalom emlékét.
Azóta 171 év telt el. Népünk ma már egy szabad országban él, de nem feledhetjük soha azokat, akik életüket és vérüket áldozták a hazájukért, népükért.