Az évezredes római naptár szerint a szeptember - septem (latinul ét)- a hetedik hónap volt, mert a rómaiak márciustól, a tavasz kezdetétől számították az évet. Az új időszámítás szerint (a Gergely-naptár) azonban januárral kezdődik az év, így a kilencedik hónap lett a szeptember. A hónap neve tájanként változik: Szent Mihály hava, őszelő hava vagy földanya hava.
Szeptember 1. – Egyed napja
Egyed a tizennégy segítőszent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként tisztelték. Ezt a napot igazi őszkezdő napnak is nevezik. Régen a gazdák ezen a napon kezdték el az őszi búza és rozs vetését. E naptól őrizték a szőlőket is, hiszen a már szépen érő fürtökre szívesen rájártak a madarak és a tolvajok. Ilyenkor kezdik hizlalni a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni.
Időjósló mondások is kapcsolódnak ehhez a naphoz:
„Egyed napnak mosolygó derűje
négy napig tart, akárki elhiggye.
Hogyha pedig e nap megdördülne az ég,
jövő esztendőben lészen majd nagy bőség.”
Úgy tartják, ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz, és enyhe lesz a tél. Ilyenkor bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont e napon szép az idő, kellemes az ősz, a bor jóízű.
Szeptember 5. Lőrinc napja
Lőrinc rontónap: ettől a naptól kezdve már kevésbé ízletes a dinnye az egyre hűvösebb idő miatt.
Lőrinc fordulónap is: a természet őszies hangulata már mindinkább megmutatkozik. Ha ezen a napon szépen süt a nap, akkor viszonyt hosszú ideig kellemes őszi napok várnak ránk.
Szeptember 8. Kisasszony napja
Jézus anyjának, Szűz Mária születésének emléknapja.
Egyes helyeken ezen a napon kezdték el a gabona vetését. A Kisasszony napjára virradó éjszaka kitették a vetni való gabonát az udvarra, hogy az úristen megszentelje, s bő termés legyen a következő évben. E nappal kezdődött a termények betakarítása, a gyümölcsszedés, a dióverés. Fecskehajtó kisasszonynak is nevezték ezt a napot, mert sok helyen ekkor indultak útra a fecskék.
Kisasszony napja már régóta időjósló nap is. Ha ezen a napon bugyborékos vagy ritka szemű eső esik, az csapadékos időszakot jósol.
Szeptember 12. Mária napja
Szűz Máriának, Jézus édesanyjának neve napja. Számos templom, kápolna kapta a Mária nevet, így egyes vidékeken az e naphoz közeli vasárnap a búcsú napja. A hívő emberek, ha gondjuk, bajuk, bánatuk volt, Szűz Mária segítségét, oltalmát kérték, különösen a járványok, pusztító betegségek idején. Tiszteletére az országban a köztereken szobrokat, a templomokban oltárokat állították. Máig is kedvelt névünnep.
Szeptember 18. A rokkantak világnapja
A rokkantak világnapja arra figyelmeztet bennünket, hogy segítsünk azoknak az embertársainknak, akik testi hibájuk, betegségük miatt erre rászorulnak. Apró figyelmességekkel elérhetjük, hogy ők is az egészséges emberekhez hasonló életet éljenek.
Szeptember 21. Máté napja
Máté apostol emléknapja. Egyes vidékeken Máté napján, illetve Máté hetében vetették a búzát. A vetés nagy szakértelmet kívánó nehéz férfimunka volt, mindig a megszokott módon történt. A gazda megszenteltette a vetőmagot, tiszta ruhába öltözött. Szótlanul tette mega az utat a gabonaföldig. A megszentelt vetőmagot abroszba tette és a nyakába akasztotta. A földön lépkedve kezével szórta szét a magot. Miután végzett, magasra dobta a vetőabroszt, hogy nagyra nőjön a gabona.
A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre is következtettek.
Szeptember 29. Mihály napja
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hívő emberek úgy tartják, ő kísérte el a túlvilágra költöző lelkeket. Ezért is nevezik a halottszállító eszközt Szent Mihály lovának. Régi idők óta Mihály napja a magyar ember számára a gazdasági év befejezését is jelenti, különösen az állattartók számára. Ezért mondják, hogy szent György kinyitja, Szent Mihály pedig bezárja az évet. Például a legelőre hajtott állatokat ekkor hajtják vissza téli szálláshelyeikre.(istállóba, ólba, akolba)
Több helyen e napon járt le a pásztorok éves szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep.
Fontos időjósló nap is szeptember 29.-e, az ősz kezdete. Sokfelé, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes ezzel kapcsolatban. Az ország egyes vidékein úgy tartják, ha a fecskék még nem keltek útra Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Máshol azt mondják:
„Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósolták az időjárást. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók szorosa feküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A mondás szerint:
„Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.”
Néhol e nap után kezdték törni a kukoricát.
Híres-neves Mihályok:
Fazekas Mihály (1766-1828) költő. Debrecenben volt diák, utána katonának állt. A katonáskodásból hazatérve végleg Debrecenben telepedett le. Fő műve, a Lúdas Matyi a furfangod eszű jobbágyfiúról szól, aki mindig túljár a népét sanyargató, dölyfös Döbrögi uraság eszén.
Táncsics Mihály (1799-1884) író, politikus. Életútja rendhagyó, hiszen jobbágynak született, mégis tanult ember lett belől. Ez csak úgy történhetett, hogy szolgadiáknak állt. (a református kollégiumban a tanításárt és ellátásért nem pénzzel, hanem a taulás melletti szolgai nunkával fizető fiúk.) A felnőtt Táncsics forradalmi gondolatait nem titkolta, sőt terjesztette. Egy külföldön megjelent röpirata miatt 1848 elején börtönbe zárták, ahonnan március 15-én a pesti forradalmárok szabadították ki. Amikor a szabadságharc elbukott, nyolc évig bujdosnia kellett.
Vörösmarty Mihály (1800-1855) nemesi családból származó költő, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója. 25 éves korában Zalán futása című művével vált országosan ismertté a neve. Ő a Szózat szerzője. Ma is játsszák színpadi művét, a Csongor és Tündét.
